Főoldal

60 éves a Simson Magyarországon

1957 év elején érkezett hazánkba az első nagy moped és motorkerékpár szállítmány Suhlból, a Simson gyárból vasúton. Erre az alkalomra emlékezünk meg kicsit, illetve a korabeli kínálatot szeretném bemutatni.

Az ötvenes évek közepén egy magyar delegáció kiutazott Suhlba a kerékpárgyárat megnézni, alaposan meglepődtek, mikor közölték velük, hogy lassan leállnak a kerékpárgyártással, mert a mopedeké a jövő.

Nagy terveket szőtek, milliós méretben gondolkodtak, ezzel segítették a dolgozó emberek mobilizálását. Ez is hozzájárult, hogy 1957-ben több száz nagymotort és néhány ezer mopedet rendelt a magyar fél.

Az Autó Motor folyóirat már az 1957/2. szám címlapján közölte az SR1-es mopedet, azaz január végéig megérkezett több száz példány.

Szinte mindegyik példány a fenti kivitelben és színben került a boltokba. Bézs szín, tankon okker íves vonalazás a városcímer, alatta a márkanév köré,

első hátsó sárvédőn két párhuzamos vonal, szerszámdoboz fedélen körben, illetve a felnin középen körbe egy vonal, láncvédőn is végigfutott, függőlegesen az első villán, alul vízszintesen végül pedig egy ferdén felhelyezett márkajelzés a hátsó lámpa felett.

136-138.000 környéki vázszámú példányokat hoztak, azaz a gyártás végéről származnak.

Több korabeli MTI fotó is árulkodik, hogy február közepén (19-én) több száz Simson Sportot tolnak ki a vagonokból és a korabeli kereskedelmi csatornákon értékesíteni szállítják szerte az országban.

Főbb jellemző a fekete fényezés, ezüst tank és felnibetét, arany vonalazás az első sárvédő közepén, oldalfedeleken párhuzamosan, tankon vastag kék és vékony arany, városcímer, alatta simson felirat a hátsó sárvédőn a lámpa felett. Gyönyörű vonalú kétszemélyes nyereg barna bordázott műbőr huzattal, rövid szivar alakú kipuffogódob 35 mm-es átmérőjű könyökkel.

A magasfényű fekete fényezés, 159.000 környéki váz és motorszám, a váznyakba beütött 1958 előtti két betű, három szám kombinációjú rendszám, illetve később mellé beütötték az 1958 utáni két betű két két szám egyértelműen utal a hazai eredetre.

Az év második felében már az SR2 mopedek érkeztek a kartondoboz csomagolásban a Keravill szaküzletekbe,

akkora mennyiségben, hogy még a vidéki üzletek 1958 nyarán is árulták a bézs színű pedálos Simsonokat.

Változott a vonalazás is, itt már a hátsó sárvédő oldalára kerültek az okker csíkok és a felniken két oldalt párhuzamosan futottak.

Maradtak végig ebben az évben a félfékdobok, kétszínű nyereg és a gumibakos rugózás.

A pajzs formájú óra változatlan, viszont megjelent a kürt a csengő mellett. Nagyon alacsony, 250.000 környéki vázszámok.

A több vagonban érkezett motorokból 204 db, míg a mopedekből 2000 került az országba ebben az évben.

Az év végére már a gyárból küldtek egy szakembert (Heinz Würsing), aki Stoye oldalkocsis Simson Sporttal érkezett Suhlból, azt a feladatot kapta, hogy keresse fel a vidéki műhelyeket és alakítsa ki a hazai Simson szervízhálózatot minden megyében.

15 vidéki városba elmotorozott a fogattal, közben az alkatrészellátásról is megállapodtak, megkezdődhetetett a szakemberek képzése, Koenig Rudolf vezetésével a fővárosi szervízműhely Jókai utcai épületében. Itt mutatta be a szakszerű szerelést és javítást gyári célszerszámok segítségével a leendő 19 szervíz vezetőjének.

Érdekesség, hogy nem készült el a gyár a magyar nyelvű irodalommal időben, így az új tulajdonosok nem kaptak a járművek mellé ilyet, ezért az Autó Motor-hoz fordultak többen tanácsért.

1958-ban jelentek csak meg a mopedekhez és a motorokhoz. A Jótállási füzetekről már írtam bemutatót itt.

 

Bogyay Norbert 2017.12.11.

vissza a  Főoldalra

 

 Fórum

 

 Technika

 e-mail

 Bemutatók

 Linkek

 Gyártörténet

 Rólam

 Képgaléria

 Könyvajánló 

 Videók

 Adatvédelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (c) Bogyay Norbert 2017.