Főoldal

Simson moped SR2E 1964

Az 1957-es első moped szállítmány után volt egy kis szünet, a hazai Berva moped gyártásának felfutásával megszűnt a kis Simsonok importja, majd 1963-ban visszatért módosított kivitelben, SR2E néven több, mint tízezer példány került az áruházak és a műszaki boltok kínálatába.

Egy kis baranyai faluba került 1964 őszén, a hálás kis moped egy Tatran robogó mellett sokszor mentette meg a tulajdonost a gyaloglástól, mikor a lejtőn legurulva sem indult, végül visszatolta a pajtába a Csehszlovák technikát és a Simsonra pattanva, mely pár méteren beindult halk pöfögéssel eltűnt a látókörből.

A hetvenes évek elején végül maradt a német technika mellett, bővült egy MZ ES 125-össel a motorpark, de továbbra is a községen belül a kis Simson volt a napi használatos jármű, a nagy testvért inkább a heti nagy bevásárlásokra vette elő, jobbára a feleségével mögötte.

A nyolcvanas évek elejére a motorozás háttérbe szorult, a Tatranból kapálógép készült, de nagyon nehéz lett, sajnos a következő alap a moped lett, motorja bekerült egy házi készítésű kapálógépbe, így találtam rá darabokra szedett állapotban.

A kilencvenes évek elején cseréltem ezt a mopedet, gyakolatilag az első foglalkozást igénylő veteránom volt. Már az alkatrészek levadászása is több helység alapos átvizsgálásával kezdődött, szerencsére volt alkatrész katalógusom, illetve már akkor jól ismertem ezt a típust.

A főbb elemek mellett szinte minden apróság, az összes gyári ESKA csavar, bowdenek, előkerült, igaz többszöri nekifutással. Internet ekkor még nem igazán volt, így a magyar Bazár újság apróhirdetései segítségével sikerült több tartalék alkatrészt beszerezni hozzá.

Egy alapos mosás után újra a közel 30 évvel ezelőtti állapotban ragyog a moped.

Rövid lengőkaros tekercsrugós első felfüggesztés, szálcsiszolt alu takaróval. Az alumínium fékdobos első kerék mellett látható a km óra meghajtás zsírzógombbal az oldalán.

Egy M8-as 14-es kulcsnyílású ESKA csavar tartja a porvédőt és egyben a lengőkart.

Szerencsére előkerült a gyári sárvédőgumi az egyik kis helységből.

Kowalit Extra Prima 23x2,25 jelölésű gumi, gyártási országát külön kiemelték a oldalán.

Nagyon szép állapotban vészelte át a krómozás az elmúlt több, mint fél évszázadot.

Bowdenek is az eredetiek, kis apróság, de a lámpatartón vezették át a két ovális furatban.

Fehér gyújtás és egyben világítás kapcsoló, 60-as km óra, piros műanyag mutatóval.

Kis ablakban olvashatók a sebességfokozatok a kéziváltó és kuplungszektoron. Bilux kapcsoló kürt gombbal.

Jellegzetes formájú, Slusia gyártmányú tükörrel szerelték eredetileg az összes mopedet, melyet a kormány végébe rögzítetek.

Gázmarkolat az alumínium fékkarral. Sokat nézegették a Magura megoldását, mert a feliratot kivéve teljes az egyezés.

Lámpaüvegen lévő feliratok érdekesek.

Szárazelemekkel működő formatervezett kürt a Stern gyárból érkezett.

Szegecselt adattábla a váznyakban kapott helyet. A lefelé hajló háromszögben lévő kettes a másodosztályú minőség jele volt az NDK-ban. Ez is közrejátszott abban, hogy 1964-ig volt  forgalomba helyezési engedélye a típusnak.

Vizes matrica került az üzemanyagtankra. Suhl város címere hirdeti a gyártó helyét.

Formás tank másik oldala.

Felirat nélküli az alu tanksapka, alatta benzinszűrő volt.

A benzintank alatt kapott helyet a kürt szárazelem tartója. Alsó végét lehetett levenni, úgy becsúsztatni a két elemet.

Benzincsap EHR gyártmány, két üzemanyagszürőt is szereltek ide.

RH50 motor továbbfejlesztése, kicsit több, mint 1.5 lóerő elég a 40 km/órás végsebességhez. A Soemtron felirat utal az írógépgyárra, ahol készült az erőforrás.

Öntöttvas henger 38mm-es furattal, a formás hengerfej egyik első csavarja rögzítette a kuplung és sebességváltó bowdenjeit.

Még egy utalás a sömmerdai BWS írógépgyárra, itt a felfelé álló háromszögben lévő egyes az első osztályú minőség jele. Barnított hornyolt csavarokkal szerelték ezeket a motorokat.

Pedáltengely felett menetiránnyal merőlegesen olvasható a motorszám, itt már egymillió feletti moped készüt. Zárható a légszűrő, ami nagyban könnyíti az indítást hidegen.

Szálcsiszolt alumínium takarólemez, itt éppen az úsztatást megkönnyítő nyílással.

Eredeti pedál és a hozzá való gumi szintén egyidős a mopeddel.

Kicsit matt a gyári krómozás a kipufogó dobon. Felirat nélküli krómozott a bilincs M6-os hatlapfejűrögzítő csavarja.

Szépen megmaradt a gyári fényezés és vonalazás az alu láncvédőn. Ezüst színűre fényezték a Saxonia gyártmányú pumpát, melyet a láncvédő tetején lévő két lemez fül tart.

Hátsó lengővilla krómozott végű tengelye és a ponthegesztett kipufogó tartó látható a képen.

Szépen formatervezett szerszámtartó fedele a szegecselt zárral. Szerszámokat kivehető gumi szíj tartotta a fedélben, így levétele után is a helyén maradt.

Vázszám az ülés alatti elemben látható. Nyerget ezzel a két M8-as 14-es fejű csavar meglazítása után állíthatjuk a kívánt magasságba.

Mühlhauseni Möve gyár logóját ütötték be krómozás előtt az ülés tartólemezébe.

Természetesen gyári huzat látható a képen, fontos a megfelelő áplás, hogy sokáig megmaradjon ebben az állapotban.

Lószőr tömés a műbőr és a rugók között.

Nagyon vékony lemezből készült a kapaszkodós csomagtartó, sok esetben már pár éves mopedeken is eltört, itt még hibátlan.

Balaco gyártmányú hátsó helyzetjelző alu házban kapott helyet a prizma.

.Végül pedig ezen a linken egy rövid videó a motorról

Bogyay Norbert 2021.03.28.

vissza a Főoldalra

 

 Történetek

 

 Technika

 e-mail

 Bemutatók

 Linkek

 Gyártörténet

 Rólam

 Képgaléria

 Könyvajánló 

 Videók

 Adatvédelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (c) Bogyay Norbert 2021