Simson Sperber 80 Basic
A rendszerváltást követő években Suhlban az S83 sorozat legjobban felszerelt változata volt. Elöl tárcsafék, nagy lámpaidom.
1997-ben vásároltam a motort, fekete színben sárga sárvédőkkel.
Ez volt a legigényesebb Simson, amit addig láttam.
A váz még a jól ismert S50/51-es sorozat enduro változatából származik, annyi változtatással, hogy az ülés alatti részt átdolgozták. A hátsó lengővilla szinte változatlan maradt, míg az első teleszkóppár teljesen új. Elég hosszú rugóúttal rendelkezik, és kemény is terepezéshez. A hátsó teleszkópok több fokozatban egyszerűen állíthatók, CZ gyártmányok.
Az S53/83-as sorozattal ellentétben a motoron a blokk feletti merevítők igényes habosított műanyag burkolatot kaptak,
az első HS1-es lámpát megjelenésében komolyabb és nagyobb idomba helyezték,
szépen felmatricázták,
ezzel együtt egy Facomsa integrált km-órát és fordulatszámmérőt kapott a Simson, ami sötétben szépen világít.
Az ülés az SR50/80 sorozattól származik, annyi különbséggel, hogy bordázott huzatot és a vezető és utas között egy kis púpot kapott.
A motorblokk külsőre szinte változatlan, teljesen hasonló a régebbi Simsonokhoz, esetleg annyit lehet látni, hogy az IFA felirat eltűnt a bal oldalról illetve a motorszámot nem beütötték, hanem ráragasztották, ami elég érdekes megoldás.
A legnagyobb és egyben legötletesebb változás a kipufogó felfogatásának módja. Már rugalmasan, két rugóval rögzítették, így nem lazul meg az anya és nem folyik az olaj a könyöknél.
Érdekes, hogy a könyököt ráhegesztették a kipufogócsőre, így a tiszításhoz nem lehet szétcsavarozni, ami szerintem elég nagy hiba.
A 80-as szám jelzi, hogy nem az 50 ccm-es , hanem a 70-es henger került rá a gyárban, amitől kicsit jobban megy a motor. Bing karburátorral szerelték fel, ami modernebb, mint a régi BVF-ek, egyszerűbb beállítani és kevesebbet fogyaszt tőle. A szivató a gázmarkolat mellől a kuplungkar alá került kis kar formájában, mert helyét egy új idom vette át a fékolajtartály miatt.
A műanyag karokat Magura alumíniumok helyettesítik. A blokkban még új a gyújtás is, PVL váltotta fel a hagyományos NDK tirisztoros megoldást. Az indítás a hagyományos berúgókarral történik még mindig. Négy sebességgel gazdálkodhatunk.
A széles kormánnyal viszonylag határozottan lehet irányítani, terepen megkönnyíti a vezetést. Elöl 19-es, hátul 17 colos kereket használnak, amin Heidenau K42-es mintázatú gumik vannak. Ettől elég magas lett a motor, így a hagyományos középtámaszt nem találjuk meg, helyette kétrugós oldaltámasz van csak, aminek a jellegzetessége, hogy ha elengedjük visszaugrik, ami igencsak kellemetlen lehet.
A kétszemélyes használatot könnyíti meg az ülés mögötti széles, vastag kapaszkodó és a hagyományosan elhelyezett lábtartók. A hátsó lámpát szépen körbevették fényezett műanyag idommal. elég magasan is van. Az irányjelzők mérete is igen kicsi, szépen megtervezett olasz darabok.
Az összkép elég kellemes, a forma azonban már nem a legdivatosabb, de követi a Simson hagyományokat.
Bogyay Norbert 2006.01.17.
(c) Bogyay Norbert 2006.