MAW A5 kerékpár segédmotor
A háború után az NDK-ban nagyon kevés autót és motorkerékpárt gyártottak a negyvenes évek végén, azt is zömében a Szovjetúnióba szállították jóvátétel gyanánt, így az emberek többségének maradt a kerékpár, mint elérhetõ közlekedési eszköz. A kétkerekûek gyártásából kivette a részét a Simson gyár is, ahol ez már több évtizedes hagyomány volt.
A nagy számú kerékpár miatt adott volt a feladat, motorizálni kell, erre a problémára többféle megoldás is született, egyik a berlini AMO, melyen a segédmotor oldalra került, lánccal hajtotta a hátsó kereket és a tankot az ülés alá csavarozták.
Ezt a megoldást vette át az AWO kilóméterórákat gyártó VEB Meßgeräte und Armaturenwerk "Karl Marx" (MAW) gyár 1954-ben. Az A5-ös típusból több, mint 10.000 db készült még ebben az évben, pedig nem is volt olcsó, a közel 500 márkás árával.
Az ötletes kis motor 49,5 ccm-es kétütemû, 1 lóerõs, 7,5 kg tömegû. Berlini NKJ 121 porlasztó felelt a megfelelõ benzin levegõ keverékért, zárható légszûrõ és dekompresszor segítette az indítást. Kerékméret függvényében akár 40 km/órás végsebességre is képes, nagyságrendileg 1,5l 1:20-as keverék üzemanyagot fogyasztott 100 kilóméteren.
A metszeten jól látható a kis motor felépítése, érdekesség, hogy a henger fala egyben van a motorblokkal, szétszedésekor kivehetõ a hengerhüvely. Alul pedig a kuplung található, amire a kerékpár funkció miatt van szükség.
A fõtengely is egy érdekes darab, két helyen csapágyazott, de mindkettõ a jobb oldalon van.
A csomag tartalmazott egy 2,3 literes üzemanyagtankot, melyet az ülés alatti vázhoz lehet rögzíteni, akár Simson kerékpárra is :)
Két bilincs rögzíti, alul kapott helyet a benzincsap.
Szintén a csomaghoz tartozott a gáz, kuplung és a dekompresszor karjai, melyet bowdenek kötnek össze a motorral.
Jól megfigyelhetõ a gyújtásfedél alumínium burkolata alatt egy apró védelem, a kis bukócsõ védte bukás esetén a kismotort.
A kuplungkaron van rögzítési lehetõség is, így tartósan lehetett a kerékpár funkciót használni.
A hátsó kerékagyra szerelhetõ lánckeréken keresztül viszi át a hajtást egy rövid lánccal.
Az adattábla a gyújtásfedélen kapott helyet
Mire felfutott a termelés a Simson gyári bevezette a piacra az SR1-es mopedet, melyet picit drágábban, de lényegesen modernebb formában árultak. Ez lefelé nyomta az árat, de így is évente kb. 20.000 példány készült a kerékpárra szerelhetõ változatból. 1957-ben modernizálak kicsit ( A5-3 ), csökkentették a tömeget ( 6 kg ), növelték a teljesítményt ( 1,4 LE 3200-as fordulaton ), elhagyták a dekompresszort, gyújtáson is módosítottak.
A gyártás vége felé már nem készítettek kerékpárra szerelhetõ változatot, csak csónakmotorként és fûnyíróként használták egészen 1964-ig.
Bogyay Norbert 2017.11.14.
(c) Bogyay Norbert 2017.