Simson Sport 1959
A múzeális minősítés kapcsán már többször volt szó erről az 1961-ben újonan Magyarországon forgalomba helyezett motorról, de most egy részletes bemutató következik.
Az 1957-es bemutatkozást követően minden évben érkezett egy egy szállítmány 425S az országba, eleinte alapkivitelben, majd az utolsó néhány évben már a krómozott tankos és felnis elegánsabb változatokat lehetett kapni a műszaki boltokban.
Jobbára korabeli Termelő Szövetkezetek és Állami Gazdaságok, de néhány jobb módú magánszemély is vásárolta a közel 30.000 Ft-os nagymotort.
Elegáns vonaltervezés, a kényelemről elöl és hátul is hidraulikusan csillapított teleszkópok (hátul két fokozatban állítható), nagyméretű osztott ülések, közöttük kihúzható utas kapaszkodó gondoskodtak.
99%-ban feketére fényezték a motorokat, főleg az exportkivitelek között bukkant fel a ritka bordó változat és a hozzá passzoló bézs/bordó üléshuzat.
A sok krómozott vas és polírozott alumínium kifejezetten jól áll a motornak. Kisméretű Balaco gyártmányú a borostyán féklámpás hátsó világítás. A rugóstag mögött lévő foggantyú nagy segítség a középtámaszra állításnál.
A nagyméretű kipuffogódob 1958-as bevezetése után nagyon halkan pöfögött a motor.
Slusia márkájú formás tükör a korabeli felszereltség részét képezte. Hasonlót láthatunk a mopedeken is rövidebb, íveltebb szárral.
A gyárilag is magasfényű bordó részeket kiemeli a több színű vonalazás a tankon, első sárvédőn és az oldalfedeleken. Hátsó sárvédőre csak a suhli címer és a márkajelzés került.
Az íves lámpafejen a gyújtáskapcsoló mellett kapott helyet jobbra a zöld üres, balra a piros töltés visszajelző. Szépen ível a gyújtáskapcsoló kulcs. Alatta pedig a szöghajtásos MAW gyártmányú km óra.
Eredeti és szép állapotú az adattábla, egyező minden esetben a váz és motorszám. Váznyakban be van ütve a korabeli két betű két két számból álló rendszám.
Polírozott alumínium MILA kezelőszervek, állítható kormányszorító, a lapos kormány miatt sportos testhelyzetből vezethető a pöfögő egyhengeres. Elegáns a nagy Simson feliratos alu tanksapka.
Ekkor még Riesa márkárjú gumikkal szerelték, a helyes tárolás miatt a mai napig nem öregedett meg, puha és repedésmentes még az oldalfala is.
Króm és polír minden mennyiségban az első keréknél is. A dobfék jól adagolható, bár nem túl erősen fog. A kerekek nem, de a fékbetétek felcserélhetők elöl-hátul.
Egyhengeres négyütemű 247ccm-es motor 14 lóerővel, két szelepes hengerfej, mágnesgyújtás, 60w-os teljesítményű 6V-os dinamó. Gumiba ágyazott felfogatás a simább járás miatt az évjárat újítása volt, emiatt a blokk aljára rögzítették a 30mm-es kipuffogókönyököt. Jól láthatóak az oldalkocsi csatlakoztatási pontok.
A motorra egy tárcsás száraz kuplung után csatlakozik a különálló 4 fokozatú sebességváltó, melyet lábbal kapcsolhatunk, de a jobb oldalra szereltek egy kézi váltókart is. Helyzete mutatja menet közben, hogy melyik fokozatban van a motor és egy mozdulattal üresbe tudjuk tenni a váltót.
BVF külön úszóházas karburátor, érdekessége, hogy a motor dőlésszögétől függ az alapjárat, azaz jobbra döntve emelkedik, míg balra csökken. Volt már egy külön bemutató erről.
Íves, behajtható tetejű berugókar, mellette van a Saxonia márkájú pumpa. Még a hátsó lengővilla rögzítőcsapját is polírozott alumínium kupak díszíti, akárcsak az ülések alsó peremét.
A méretesebb, két fokozatban állítható hátsó teleszkóppár ezen évjárat újdonsága, jobb a csillapítása, mint a korábbi kisebb átmérőjű, motor színére fényezett felső részű változaté. A kardántengely alig látható, igazából a hátsó hajtás árulkodik csak a különleges megoldásról.
Motorrevü újságba is sikerült bemotorozni :) Kicsivel 100 km/óra felett van az elméleti végsebesség, de nálam 70 környékén van az utazósebesség, akkor jár a legszebben a motor.
Múzeális minősítést egyszer már meg kellett újítani, használatban van és üzembiztos a motor, érdekessége, hogy akár pár hónap állás után is egy rúgásra indul a négyütemű. Végül pedig egy kis videó a hideg motor alapjáratáról:
Bogyay Norbert 2018.02.11.
(c) Bogyay Norbert 2018.